III.

Chapter 3.

Még mielőtt folytatnám a történtekkel, mesélek egy kicsit a családomról és a többiekéről is.

Mint tudjátok én Londonban élek , egyedül. Viszont Wales-ben nőttem fel, és a családom mai napig ott tartózkodik, csak anyukám szokott meglátogatni , néha magával hozza a kishúgomat is. Persze én is szoktam menni látogatóba, mivel apukámnak olyan munkája van , amit nem hagyhat ott csak azért, hogy meglátogasson. Mint ahogyan az előbbi mondatomban is írtam van egy kishúgom, akit imádok. Ebben az évben ismerte meg az iskolát, mivel most lett hét éves. Nagy directioner, mint magam is..Az én testvérem, hát a nővérkéje megtanította a jóra. Még nem találkozhatott élőben a fiúkkal, mert anyu túl kicsinek tartotta, de már cseperedik szóval az egyik szülinapi ajándéka egy koncert lesz, és egy találkozás.Sajnos, amikor született egy olyan betegséget találtak nála , amit nem lehet kezelni csak ha olyan idős lesz mint most én vagyok, és az még kicsit később lesz .Azt mondták az orvosok, hogy semmi előjele nem lesz, csak akár-mikor hirtelen leépülhet a szervezete, és ebbe bele is halhat. Ha pedig eléri az én koromat, akkor elkezdhetik kezelni, és ki is tudják gyógyítani belőle.

Ezért vigyáz rá anya ennyire, és én is.

Ciara a szüleivel él itt, Londonban. Ő egyedüli gyerek, így a szülei még jobban féltik.

Caroline Zayn-nel él Londonban , Elena pedig Niall-el.

Ennyit szerettem volna erről, hogy egy kicsit ti is tájékozottabbak legyetek. (Most is a lakásomon van anyukám, de a hugicám otthon maradt)

...Szóval, felálltunk és arrébb mentünk még mindig kézen fogva....

Még hallottuk , hogy összesúgtak a többiek: 'Kíváncsi vagyok mit fognak csinálni?' , de mi ezekkel nem foglalkoztunk , csak mentünk.

- Niall, milyen messze megyünk? - kérdeztem meg miután már elég messze éreztem magam a többiektől.

- Oda, nézd.. - mutatott egy padot.

- Komolyan , egy padért kellett idáig eljönnünk? - néztem rá kérdőn felvonva a szemöldököm.

- Nem csak azért.. - ült le, miközben én is mellé ültem - Hanem ezért is.. - csókolt meg, még ez sem bizonyult nyelves csóknak, mert nem engedtem meg.

- Ne csak ezzel töltsük az időt.. - szólaltam fel , amikor levegőre volt szükségem, közben elmosolyogtam magam.

- Akkor, mit találjunk ki nekik? - fordult velem szembe.

- Nem tudom, csók ne legyen , mert azt nálunk bevetették...Mondjuk, ha bekeni naptejjel?

- Ez nem túl könnyű? - nézett azokkal a gyönyörű , csillogó kék szempárjával az enyéimbe.

- Igaz, hogy könnyű..de nem tudhatod érzelmileg hogy hat.. Mert sokat számít egy lánynál, ha egy helyes fiú bekeni naptejjel.. - kacsintottam.

- Akkor én is be foglak kenni.. - erősködött.

- Niall, de most nem rólad, rólunk van szó..hanem Elena-ról és Zayn-ről.

- Ja.. - nevette el magát - Igen, tényleg..akkor legyen az , amit kitaláltál..

Felálltunk, és vissza sétáltunk, most kézfogás nélkül a többiekhez.

- Mi tartott ilyen sokáig? Mást is csináltatok, esetleg..?? - nézett ránk fürkészve Lou.

- Öhhm, bevallom csak megcsókoltam..ennyi volt..semmi több, utána pedig kitaláltuk, hogy mit kapnak azok,akikre mutatott az üveg.. - nézett egy hatalmas mosoly keretében Niall Zayn-re.

- Várjuk, várjuk...mondjátok.. - tette össze kezeit Elena.

- A feladat könnyű, csak egy kicsit az érzelmekkel játszó...Mint tudjuk, és remélem a srácok is tudják, hogy a lányok szeretik, ha nyáron egy helyes srác bekeni naptejjel a hátukat...Szóval, igaz nemsokára lemegy a nap, de az a feladat, hogy Zayn bekenje naptejjel Elena-t az arc kivételével , minden testrészen..És nem félreérteni.. - mutattam a mutatóujjammal.

- Ez könnyű.. - legyintett Zayn, mire Elena rápillantott.

- De egyszerre ne sokat, mert akkor én lefagyok. - mondta aranyos hangon Elena.

- Nyugi, vigyázok.. - mosolygott rá Zayn.

'Ez annyira aranyos' - gondoltam magamban, és közben előbukkant egy kisebb mosoly, amit Niall is észrevett.

- Te meg mit mosolyogsz? - kérdezte megpuszilva az arcom.

- Azt , hogy milyen aranyosak.. - néztem rá.

- Miért, mi nem vagyunk azok? - fogta meg a kezem.

- Mi? Milyen mi? - kezdtem el köhögni.

- Te meg én.. Azaz mi..Tudom egy-két csók után még nem vagyunk egy párnak tekinthetőek.. - gondolkodott.

- Ha elviszel egy párszor randizni, akkor talán.. - simítottam meg az arcát, mire ő megfogta a kezem.

- Akkor , mikor legyen az első randi? - tette fel a következő kérdést.

- Öhhm, nem tudom..majd kitaláljuk , most figyeljük a többieket... - tanácsoltam.

Ő csak bólintott, és átkarolt, mivel az ölében ültem.

Zayn gyengéden bekente Elena-t, olyan jó volt nézni..Amikor már végzett, még áttapintotta az egész hátát, hogy nehogy kihagyjon egy pontot is.

- Így jó? - kérdezte először Elena-ra, majd ránk pillantva.

- Igen, szerintem igen.. - ölelte meg Elena Zayn-t.

- Ezt most miért kaptam? - mosolygott.

- Csak, úgy..mert meg akartalak ölelni..vagy baj? - nézett rá nagy szemekkel.

- Nem , nem baj..Kimondottan jó érzés volt.. - válaszolt és most ő ölelte vissza Elena-t.

Ekkor a napra pillantottam, ami már félig lent járt.

- Nézzétek, naplemente van..de romantikus.. - tettem össze a két kezem, amikor Niall közelebb húzott magához, hogy a vállára dőljek, és megérintette ajkaival az arcomat.

Pár percig néma csöndben mindannyian a gyönyörű eltűnő gömböt néztük az égen.

- Szerintem most menjünk, és pihenjük ki magunkat..Hiszen most következik a pihenés időszaka.. - álltam fel.

- Egyet értek, pakoljunk és indulhatunk.. - állt fel Lou és Liam is.

- Fiúk elpakoltok? Mi addig visszaöltözünk... - kérte meg Carol Zayn-t.

- Jó,de ne legyetek sokáig az öltözőben.. - ejtett egy mosolyt.

- Nem leszünk.. - puszilta meg az arcát Car.

Elindultunk egymás mellett , négyen.

Amikor már távolabb voltunk a fiúktól, és közelebb az öltözőhöz, megszólaltam..

- Átöltözhetek először én? - tettem fel a kérdést kicsit félénken.

- Persze, miért ne.. - mondta lazán Elena.

Bementem, és elkezdtem öltözködni.

- Amúgy, Ana.. - szólalt meg kintről Ciara.

- Tessék? - kérdeztem vissza.

- Niall-el már együtt vagytok? - kuncogott egy kicsit.

- Nem..határozottan nem.. - adtam a választ.

- Miért? Látszik , hogy szeretitek egymást.. - szállt be Elena is.

- Megbeszéltük, hogy elvisz randizni, és több randi után , talán...

- Talán? Mi lesz? - folytatta Carol.

- Összejövünk! - jöttem ki.

- Én már úgy látom , hamar összefogtok.. - ment be utánam Elena.

Én addig leültem az öltöző melletti padra, a többiek pedig az ajtó előtt álltak.

- Na és ti , csajok? Zayn-nel és Harry-vel mi van? - mosolyodtam el.

- Szerintem randi lesz belőle, már telefonszámot cseréltünk.. - csillogott Ciara szeme.

- Ahh, de jó.. - örültem vele, amikor Elena kijött.

Leült mellém és a helyére Ciara ment be.

- Na és veled és Zayn-nel mi van? Olyan aranyosak vagytok.. - kérdezősködtem.

- Öhhhm, köszönjük..szerintem ugyan azt mondhatom mint Ciara..mi is megyünk randizni..És mivel arra lakom Niall-el , amerre Caroline és Zayn, ezért most együtt fogunk hazamenni... - mesélte boldogan.

- Ennek is nagyon örülök. - öleltem át.

Ekkor kijött Ciara is , és már csak Car maradt ki. Ő is leült 'közénk'.

- Annyira örülök, hogy ilyen jól sikerült ez a ma délután.. - mondtam ki , amit gondoltam, közben megnéztem a telefonomat, amin egy üzenetet találtam.

Anyutól jött..:' Én hazamentem, érezd jól továbbra is magad, majd jössz vagy jövünk Emma-val, puszi..xx '

- Mi az Annabelle? - néztek rám a lányok, amikor Caroline is kijött.

- Ja , semmi csak anyu hazament, majd még jön...vagy én megyek...így egyedül leszek otthon..ahh..na mindegy ,most csináljuk egy négyes ölelést, amiért túléltük ezt az évet is.. - nevettem.

Szorosan átöleltük egymást , majd vissza sétáltunk a srácokhoz.

- Mindenki kész? - kérdezte betéve az utolsó törölközőt is a táskába Zayn.

- Igen, és látom elpakoltatok.. - válaszolt Caroline.

- Akkor indulhatunk..? - tette fel a következő kérdést Harry.

- Aha.. - bólogatott Ciara.

Lassan elindultunk, magunk mögött hagyva a partot, már a napnak is csak egy kis része látszott. A parkolóig együtt mentünk, ott pedig Harry , Liam , Loui és Ciara elköszöntek, mert kocsival jöttek, és Hazza hazavitte Ciara-t.

- Akkor már csak 5-en maradtunk.. - nyögtem ki - És lassan én is az ellenkező irányba veszem az utat.. - tettem hozzá.

- Miért? - nézett rám a mellettem sétáló Niall, kérdőn.

- Mert én pont az ellenkező irányba lakom , mint ti.. - kuncogtam.

- Jaa, értem..Anyudékhoz mész? - fogta meg a kezem.

- Öhhm, nem..Egyedül élek Londonban...A szüleim és a kishúgom Wales-ben élnek... - tájékoztattam.

- Akkor te walesi vagy..de jó.. - csatlakozott Zayn a beszélgetéshez.

- Aha.. - értettem egyet.

Ekkor értünk arra a pontra, ahol nekem a másik irányba kellett indulnom.

- Na skacok'...Én itt elköszönök...Majd még találkozunk..Sziiasztok.. - integettem, és elindultam volna, ha nem állít meg Niall.

- Várj, ilyen sötétbe egyedül akarsz menni? - fogta meg gyengéden a karom.

- Annyira nincs sötét , haza találok.. - húztam egy kisebb mosolyig a szám.

- De én haza szeretnélek kísérni.. - lépett közelebb hozzám.

Rápillantottam Elena-ra, aki csak mosolyogva bólogatott, és azt sugallta 'Fogadd már el te hülye'.

- Öhhm, oké, gyere ha nagyon szeretnél..

Elbúcsúztunk a többiektől, és kettesben folytattuk az utat.

Pár percig kínos csönd támadt, végül Niall szólalt meg.

- És mekkora lakásod van itt, Londonban?

- Nem valami nagy..de nekem pont elég.. - kacsintottam rá.

Ekkor már nem fogta a kezem, inkább elengedte mert nem tudta mit szólnék hozzá, ha még most is fogná. Lehet azt gondolta, hogy túlzásnak tartanám, ami igaz is, de azért jó lett volna, de így is pont megfelelő.

- És mikor is akarsz elvinni randizni?Most meg tudnánk beszélni.. - kérdeztem meg óvatosan.

- Én arra gondoltam holnap...Neked az jó..? - villantotta rám fehér fogait.

- Megfelelő.. - karoltam belé, mire ő először meglepődött majd átkarolt.

Így mentünk, amíg el nem érkeztünk a lakóhelyemig.

- Hát, megérkeztünk..Ilyenkor nem tudom mit mondjak, behívjalak-e vagy nem..Mert már elég késő van.. De azért megkérdezem, be jössz? - álltam meg vele szemben.

- Ha már megkérdezted, akkor igen szívesen bemegyek, de csak ha nem baj.. - pillantott a szemeimbe.

- Nem, nem baj..

* Bementünk *

Tisztaság volt, anya takarított. Persze ezzel nem azt akartam mondani, hogy rendetlen vagyok, mert rendszeresen takarítok, de sajnos nem mindig van időm napi szinten rendet rakni.

- De aranyos kis lakás..Jól be van rendezve nekem tetszik.. - nézett nagy vonalakban körül - Körbejárhatom, amíg lepakolsz? - nézett vissza rám.

- Felőlem, csak tessék... - mentem a szobám felé.

- Ha már arra tartasz, megyek veled.. - fogta meg a derekam.

'Hűha, van egy csomó One Direction-os poszterem a falon, és a falam angol és ír zászlóval van díszítve..kíváncsi leszek mit szól..' - pörgött le az agyamban.

- Oké, de ne lepődj meg.. - nyitottam ki az ajtót.

- Miért? - nézett kérdőn, de amikor meglátta a szobám falát, elállt a szava.

- Ezért.. - válaszoltam.

Közelebb lépett a poszterekhez, és megnézte a zászlókat is.

- De jó... - mondta végül, ami eléggé meglepve ért.

- Örülök neki, hogy tetszik..nekem is nagyon bejön..akarsz még itt lenni? Mert én megyek a fürdőszobába elpakolni a dolgokat... - mentem az ajtó felé.

- Követlek.. - jött felém, és még mielőtt kinyitottam volna az ajtót ő hirtelen benyomta a kezével.

- Ezt most miért csináltad? - néztem a csillogó szemeibe, mivel velem szemben egész közel állt, a kezét az ajtón tartva.

Megcsókolt. Nem bírtam ellenállni a kísértésnek, ezért ez már a sima csókból nyelves csókká alakult, ami nem egy hamar fejeződött be. A nyelv csatában fura módon én nyertem, pedig annyira még nem sajátítottam el a trükköket,de azért kezdő sem vagyok már.

Az utolsó kisebb puszit az ajkaimra egy mosoly keretében adta, majd az alsó ajkába harapott.

- Ez elég válasz volt.. - kezdte most a nyakamat érinteni ajkaival.

- Hmmm.. - nyögtem kicsit fel - Ez még korai lenne, bár elég nagy kísértésben vagyok én is, de még nem lehet.. - toltam gyengéden el magamtól.

- Ez jó jel.. - vágott egy ön-elégedett mosolyt.

- Te kis egoista.. - pusziltam meg az arcát, és kinyitottam az ajtót.

- Én soha.. - jött utánam nevetve - Öhhm, Anabelle azért kérdezhetnék valamit, miközben pakolászol.. - kezdte.

- Persze mond csak.. - biztattam.