IV.

Chapter 4.

...- Persze mond csak.. - biztattam...

- De megkérlek ne akadj ki.. - kezdte.

- Miért akadnék ki? - néztem fel a pakolás közben.

- Azért mert, a kérdésem az lenne.... - habozott - hogy...

- Bökd már ki.. - siettettem mert kíváncsi voltam.

- Itt aludhatok? - kérdezte meg végül, mire nekem elállt a lélegzetem, és úgy fordultam vissza a szekrényhez mint egy zombi.

- Hogy mit mondtál? - kérdeztem meg lassan jól kiejtve a szavakat.

- Tudtam, hogy ki fogsz akadni...Elenaa, meg foglak ölni.. - fordult meg, és kiment a konyhába.

- Miiii, várj... - éledtem fel hirtelen - Mi van Elena-val? - szaladtam utána.

- Ő ajánlotta, jobban mondva rábeszélt , hogy próbálkozzam be... - vette elő a telefonját, hogy kikeresse Elena telefonszámát.

- Add ide a telefonod.. - nyújtottam a kezem a telefontért.

- Minek? - nézett rám kérdőn.

- Mert fel akarom hívni..na add ide.. - kérleltem.

A kezembe nyomta, és leült a kanapéra az előszobában.

Idegesen kikerestem a számot, szabályosan reszkettem.

A telefon kicsöngött, a gondolataim pedig már az egekben jártak.

- Sziia Nialler Cicaaa....Na mizu? Annabelle beleegyezett? - hallottam Elena boldog hangját.

- Szia , Elena..Sajnos én nem Nialler cica vagyok... - kezdtem, amikor Niall felnézett a kanapéról - Hanem Ana, és nem , nem egyeztem bele...Te nem vagy normális.. Hogy találhatsz ki ilyen hülyeséget? A hirtelen ötletek megszállottja vagy, és néha nagyon túlzásba tudod vinni.. - ordibáltam a telefonba, és közben ide-oda járkáltam.

- Ana, Ana..Figyelj..Ne haragudj rám, én nem... - próbált mentegetőzni.

- Még hogy ne haragudjak rád, a testvéredet tisztára kínos helyzetbe hoztad, és engem is..Most találkoztam vele először, és te máris rábeszélted, hogy aludjon nálam?? - hadartam az idegességtől.

- Annabelle, nyugi...Nem akartam semmi rosszat...És kínos helyzetet sem terveztem teremteni köztetek.. - jött rá a hibájára.

***

- Akkor most mi lesz, elküldöd? - kérdezte pár perc szünet után.

- Nem tudom, nem tudom , nem tudom...áhh nem tudok gondolkodni.. - járkáltam még mindig - Majd visszahívlak..

- Oké.. - válaszolta, amikor kinyomtam a telefont.

Niall csöndesen felállt ,és felém lépett.

- Visszaadod a telefonomat? - kérdezte lassan, mert nem tudta hogyan reagálok rá.

- Persze tessék.. - adtam át és elfordultam - Ha akarsz itt maradhatsz, amíg gondolkodom, ha viszont megunod a várakozást, nyugodtan elhagyhatod köszönés nélkül a házamat..én most bemegyek a szobámba gondolkodni.. - mondtam hidegen, és elindultam a szobám felé.

Az ajtót hangosan becsaptam, és eldőltem az ágyamon.

'Csak franciaágyam van, és a kanapém, amin aludhatna..mellém pedig nem fektetném be..' - okoskodtam.

Annyira el voltam mélyedve a gondolataimba az ágy közepén, hogy nem figyeltem az időt.

Rápillantottam az órára.

'Úristen, már eltelt egy óra...' - fogtam meg a szám - 'Tuti , hogy elment...' - gondoltam magamban, miközben lassan és halkan kinyitottam az ajtót.

Óvatosan lépkedtem az előszoba felé, amikor megláttam Niall-t a kanapén .

Aranyosan aludt. Nem volt szíves felkölteni, de fel kellett, és ez döntötte el, hogy itt aludhat-e vagy nem.

- Niall, Niall.. - szólongattam csöndesen.

Hirtelen felébredt.

- Jaa, csak te vagy, hol vagyok..? Itt aludtam el?? Ne haragudj... - mentegetőzött.

- Semmi baj.. - ültem le mellé - Aranyosan aludtál.. - tettem hozzá.

- Öhhm, meddig aludtam? Amúgy köszönöm.. - vakarta meg a fejét.

- Igazából nem tudom, mert én a szobámban voltam...amúgy eldöntöttem, hogy itt aludhatsz-e vagy nem.. - vallottam be.

- És,és, és?? - ült fel gyorsan.

- Arra jutottam, hogy.... - tartottam egy kis hatás szünetet, mert láttam, hogy Niall már nagyon várja a válaszom - Szóval, ha van pluszban boxered, akkor itt aludhatsz...de mivel csak a franciaágyam van és a kanapé, ezért a kanapéra tudlak engedni.. - mondtam el, és kifújtam a levegőt.

- Ana, köszönöm... - ölelt át szorosan - Ja, és igen van boxerem.. - vágott egy huncut mosolyt.

- Oké, akkor hozok ágyneműt.. - álltam fel, és egyenesen a szobám felé vettem az irányt.

Gyorsan a szekrényemben kerestem egy ágyneműt, még jó, hogy tudtam, hogy hova is raktam.

- Niall, mivel itt nincs TV, csak a szobámban, ezért megengedem, hogyha akarod addig nézheted a TV-met.. - kacsintottam rá - Én pedig megcsinálom az 'ágyad'.. - nyitottam szét a kanapét.

Megpuszilta a nyakam, amitől mindig kiráz a hideg, és bement a szobámba.

'Remélem nem lesz semmi baj..' - gondoltam magamban, amikor megláttam a telefonját az asztalon. - 'Tényleg felhívom Elena-t. De csak ha végeztem az ágyazással'

Amikor elkészültem, elvettem a telefont , kikerestem a számot, és már tárcsáztam is.

- Helló..Nem tudom hogyan szóljak bele... - kezdte.

- Sziia Elena, én vagyok az Ana.. - válaszoltam halkan, nehogy észrevegye Niall.

- Áhh Annabelle...Tényleg sajnálok mindent...amit kiterveltem, ezt az egészet...elmenjek Niall-ért?

- Nem kell, haza tudna menni egyedül is, de nem megy.. - válaszoltam.

- Komolyan? Csak megengedted, hogy ott aludjon..? Ez nagyon jó hír.. - örült - Na, és hol alszik, a szobádban? - tette fel a kissé perverz érzetű kérdést.

- Elena..te perverz.. nem, amúgy itt a nappaliba fog aludni.. - feleltem - De most le is teszem, mert Niall nem tudja, hogy hívtalak..szóval, majd holnap beszélünk..Sziia.. - köszöntem el, és ki is nyomtam.

'Vajon mit csinálhat?' - gondolkodtam, miközben visszatettem ugyanúgy a telefont, ahogyan elvettem, és felálltam a kanapéról, hogy szóljak Niall-nek.

Amikor benyitottam, az a látvány fogadott, hogy Niall az ágyamban nézte a a TV-t.

- Megengedtem , hogy befeküdj az ágyamba? - álltam meg karba tett kézzel az ajtóban, közben nem álltam meg, hogy ne mosolyodjak el.

- Ohh, nem akartam.. - szállt volna ki, amikor közbe szóltam.

- Nem azért mondtam, nyugodtan feküdhetsz.. - lépkedtem közelebb - És ki fürödjön előbb?

- Feküdj mellém, légysziii.. - kérlelte, nagy pillantásokat vetve rám - Mivel lányoké az elsőbbség, ezért te.. - tette hozzá.

- Akkor én gyorsan megfürdök, és esetleg ha te is megfürödtél, akkor megnézhetünk együtt egy vígjátékot.. - mentem a szekrényemhez, kikeresni a legjobb fehérneműmet.

- Benne vagyok.. - díjazta az ötletem.

Miközben keresgéltem , egyszer csak megtaláltam az egyik rózsaszín fehérneműt, amit még Elena-tól kaptam az egyik szülinapomra. Úgy terveztem, hogy ezt olyan alkalomra veszem fel, amikor egy fiúval vagyok, mert ez olyan szexi, és ez ahhoz illik. Szóval ez most pont megfelelő.

Gyorsan kivettem úgy, hogy Niall ne lássa, és eltűntem a fürdőszobában. Mivel nekem kreol (barnább árnyalatú) bőröm van, ezért ez az élénk rózsaszín nagyon illik hozzá.Hamar végeztem, és amikor felvettem , csak ámultam magamon.

'Úristen, hogy nézek ki..áhh..Niall a nevetéstől meg fog halni, olyan vagyok mint egy tehén..' - néztem reménytelen arccal a tükörképemet.

Kiléptem az ajtón,és egyenesen Niall-hoz mentem.

- Azta, de szép vagy..eláll a szavam, csodálatos.. - állt fel és megfogta a csípőm - És milyen vékony.. - simított végig a kezeivel.

- Köszönöm.. - pusziltam meg az ajkait.

- Akkor most én megyek fürödni.. - engedett el.

- Oké, addig én keresek valami vígjátékot... - guggoltam, le a DvD-s polcomhoz.

Sokáig keresgéltem, de megtaláltam az '50 Első randi' nevezetű filmet, amit már annyiszor láttam, de mégis mindig szerettem.

Kivettem, és bekészítettem a lejátszóba.

'Amíg Niall fürdik, csinálok egy kis popcorn-t, biztos tetszeni fog neki..' - mosolyogtam egyet, és kisiettem a konyhába.

Hamar el is készült a rágcsálnivaló, és mire Niall végzett, én már rég benn  voltam a szobában.

- Hmm, mi ez a jó illat? - jött be szaglászva .

- Egy kis pattogatott kukorica..de csak akkor kapsz , ha idefekszel mellém.. - csalogattam vele.

- Persze, hogy megyek.. - közeledett lassan, huncut mosolygással.

- Akkor előbb indítsd el a filmet.. - nevettem.

- Jaj tényleg.. - sietett a TV-hez, és el is indította , majd gyorsan mellém feküdt.

Mivel én a hátamon feküdtem, ezért még Niall-nek volt egy alkalma arra , hogy végigsimítja a hasamat a kezével, majd átkarolt, és úgy ettük a kukoricát.

- Ugye tudod, hogy gyönyörű, és vékony vagy.. - suttogott pár perc múlva, a fülembe.

- Köszönöm., de nem igaz. - pusziltam meg az arcát - Most inkább nézzük a filmet.. - fordítottam vissza a fejem.

A film nézése közben majdnem elaludtam, de még kibírtam, mert amikor le akart volna ragadni a szemem, egy viccesebb rész következett..

Miután befejeződött, félálomban nem akartam volna elengedni Niallt.

- Azt akarod, hogy melletted aludjak? - nézett rám csillogó szemekkel, de én a 'melletted alvás' szavakra feléledtem hirtelen.

- Nem.. - ugrottam fel - Kint alszol a kanapén.. - mutattam az ajtóra.

- Oké, oké..csak te nem akartál engedni.. - szállt ki az ágyamból.

- Bocsi, nem akartam kiabálni, csak álmos vagyok nagyon.. és ilyenkor nem nagyon figyelek..ne haragudj.. - mentegetőztem, mire ő csak megcsókolt.

- Semmi baj, én akkor megyek a kanapéra, jó éjszakát.. - 'köszönt el' és becsukta maga után az ajtót.

- Jó éjt.. - mosolyogtam, majd kikapcsoltam a TV-t, és a nagy sötétségben valahogyan ,de megtaláltam az ágyam.

Majdnem elestem, végül belezuhantam a puhaság tengerébe.

Hamar eljutottam az álmok szigetére, és nagyon jó élményben volt részem. Annyira élethűnek tűnt az, hogy Niall-el fekszem Hawaii-n egy szállodában napozva úgy, hogy fogja a derekam.

Az éjszaka hamar eltelt, és mivel az ablakomon lévő függöny nem jól volt elhúzva, ezért a nap eső sugarai pont a szemembe világítottak, hogy már kelnem kell.

Amikor félig felnyitottam a szemeimet, még mindig azt hittem, hogy az álmomban vagyok, mert még mindig érzetem Niall érintését a derekamon.

Óvatosan meg akartam fordulni , amikor annyira megijedtem, hogy sikítva kiestem az ágyból.

- Úristen, te meg mit keresel itt..,hogy kerültél ide? - kiabáltam az álomból felriadó Niall-re , aki az ágyamban aludt mellettem.

- Mmm, Hány óra van? Miért kellett felkeltened? - nézett rám kómás szemekkel, de még ekkor gyönyörűek voltak azok a kék szemek.

- 11 óra van..és Niall azért......azért , mert az ágyamban aludtál..És nem tudom mikor kerültél ide..  - magyaráztam, amikor felült, és látszódott a szexi felsőteste, mert eddig egy nyári takaróval voltunk betakarózva.

- Jaaaaaa...hajnali 3-kor felébredtem, és benéztem hozzád...és mivel annyira édesen aludtál, ezért befeküdtem melléd, amit nem vettél észre ezek szerint.. - mosolygott.

- Örülhetsz, hogy akkor nem vettem észre..ugye nem műveltél velem semmit...? - kérdeztem ijedten.

- Nem, nyugi.. - puszilta meg az arcomat, amikor már az ágyon ültem.

- Na azért.. - mosolyogtam és nyomtam egy nagy puszit az arcára.

- Ma van a nagy nap... - szállt ki az ágyból.

- Milyen nagy nap..? - néztem rá nagy kérdő szemekkel, közben a szekrényemhez siettem ruhát nézni magamnak, mert nagyon meleg volt.

- Elviszlek randizni.. - válaszolta sejtelmes hangon, és hátulról  átkarolt.

- Jaa, az a nagy nap.. - fordultam szembe vele - Remélem jó helyre viszel.. - adtam egy apró puszit a szájára.

- Az csak rajtad múlik, hogy neked tetszeni fog-e.. - mosolyodott el.

- Már megvan a hely? - kérdeztem tovább.

- Igen.. - adta az egyszerű választ.

- És,és,és.....Milyen ruha illik hozzá?

- Elegáns , nyári..

- Hm, értem.. akkor keresek majd valamit..De most nem szeretnék a fehérneműmben maradni, szóval ha elengedsz keresek magamnak ruhát, amiben napközben lehetnék.. - fogtam meg a kezeit.

- Jó,jó.. én pedig felveszem a tegnapi cuccaim, és megyek haza.. - ment az előszobába.

- Máris? - hajoltam az ajtóból utána.

- Igen..

- Elmegyek veled, legalább Elena nem lesz egyedül, jó?

- Oké, de szerintem nincs egyedül.. lehet , hogy Zayn-nel van... - nevetett.

- Zayn-nel? Miért lenne Zayn-nel? - tettem úgy  mintha nem tudnék semmiről.

- Azért mert tetszik neki, és ha már ilyen jól megvoltak tegnap.. szerintem lesz valami..Te nem tudtad, hogy érez iránta valamit? - kérdezte vissza.

Igazából ekkor én a szobámban ő pedig az előszobában volt, és úgy beszélgettünk hangosan.

- Én tudtam.. csak azt nem , hogy neked elmondta..

- Nem mondta, el hanem tudom..mert látszik rajta.. - jött volna be a szobámba, amikor rászóltam.

- Még nem öltöztem teljesen fel.. mindjárt szólok.. - csuktam be hirtelen az orra előtt az ajtót.

- Jaaa, rendben..bocsi..

- Semmi baj..

Gyorsan magamra kaptam egy farmer ,szaggatott rövid nacit , egy zöld, nyári trikót,meg persze a kiegészítőket, amik a kollekciómhoz illettek majd kinyitottam az ajtót.

- Kész vagyok, indulhatunk? - kérdeztem aranyosan.

- Persze.. - fogta meg a kezem.

Elraktam a telefonom, majd amikor kiléptünk a ház ajtaján bezártam, és végül el tudtunk indulni. Gyönyörű idő volt, London-hoz képest. Sütött a nap, és meleg volt, amennyire a londoni időjárást lehet melegnek mondani.

Csöndesen sétálgattunk kézen fogva. Még soha nem voltam Elena-éknél, pedig már elég régóta ismerem.

Miközben közeledtünk a házukhoz, kaptam egy üzenetet.

Megálltunk, hogy meg tudjam nézni.

Az üzenetben ez állt: ' Jó reggelt csajszi, remélem jól aludtatok..Mi újság? Ui.:Bocsi, ha felébresztettelek. xx'  - ez persze Elena-tól jött, amin elmosolyodtam.

- Kitől kaptad? - nézett rám Niall .

- Tesódtól.. - válaszoltam - Azt kérdezi mi újság..Hát, most megtudja.. - állt még mindig mosolyra a szám.

- Mindenbe beleüti az orrát.. - tette hozzá.

- Tudom, azért a barátnőm..mert néha én is ilyen vagyok.. csak én nem viszem ennyire túlzásba a bolondos ötleteket.. - magyaráztam, amikor megérkeztünk.

- Itt lennénk....Ha az emlékezetem nem csal , te még nem jártál itt, igaz?

- Jól emlékszel, mert még nem voltam itt, szóval megmutogathatod a lakást, vagy Elena.. de az biztos hogy kívülről nagyon szép, és hatalmas.. - néztem végig.

- Köszönjük.. - mondta, és benyitott az ajtón.