X.

Chapter 10.

.....Amikor elővettem , és megláttam ki az, egyből a düh kerülgetett......

'Miért? Miért nem hagy békén..ahh..' - nyomtam ki a telefonom, és visszamentem a szobába.

- Ki volt az? - kérdezte kedvesen Zayn.

- Téves..mostanában szeretnek tévesen zaklatni.. - találtam ki egy sztorit.

- Hm, és nem vetted fel? - folytatta a kérdezést Elena.

- Nem, mert már tudtam, ha nincs benne a telefonomban, akkor az vagy téves, vagy csak ilyen kis csín lehet.. - válaszoltam ezt is meg.

- Már nem tudok olyat kérdezni, amit ne tudnál megválaszolni.. - kezdett el nevetni Elena.

- Te suliban sem tudsz.. - nevettem én is - Na , de most hagylak titeket, majd később beszélünk..jók legyetek, de Elena tudod, csak 69%-ban.. - kacsintottam.

- Mi csak annyira leszünk jók, ne aggódj.. - válaszolta, majd becsuktam magam után az ajtót.

Inkább leülni támadt kedvem, mint bemenni most Niall-hoz, szóval leültem a lépcsőn, amikor jött egy üzenetem.

' Legalább ezt elolvasod, mert felvenni, nem veszed fel a telefont.. csak annyit akartam, hogy tudom, hogy Zayn is ott van , és a többiek már tudják.. holnap próba lesz, Loui-t értesítették, és már csak a két srác volt hátra..Remélem olvasod.. Hazza..xx ' - állt az üzenetben.

'Megkönnyebbülés, de közben bűntudatom is van, ez nem igaz...' - gondoltam, majd újra felálltam és kopogni kezdtem Elena ajtaján.

Nem tudom mi történt bent, de az egyszer biztos, hogy nem vették észre,hogy kopogok, így feladtam és Niall szobája felé vettem az utat.

Bekopogtam, mivel én illedelmes típus vagyok.

- Gyere csak.. - hallottam a hangját.

Benyitottam, és magam után vissza is csuktam az ajtót.

- Kaptam egy üzit, hogy holnap mennetek kell próbálni.. - mondtam el a lényegét annak, miért is mentem be.

- Ki írta ? Azt nem írta, hogy pontosan mikor? - kérdezősködött kíváncsian Niall.

'Mi találjak ki, mit találjak ki..gondolkozz!' - agyaltam.

- Caroline, igen ő írta, hogy szólt neki Harry...Azt nem írta mikor, szóval lehet mindjárt felhívom.. - válaszoltam, és már mentem volna ki , amikor Niall megfogta a kezem.

- Ahhoz miért kell kimenned, hogy telefonálj? - mosolygott.

- Jaa, csak nem akartalak zavarni.. - vakartam meg egy kicsit a fejem.

- Te soha nem zavarsz, szóval gyere.. ülj le, és hívd fel Caroline-t... - hívott az ágyhoz.

Igazából nem Caroline-t hanem Harry-t hívtam, de nem hangosítottam ki. Pár csöngés után fel is vette.

- Na végre... De ez most fura miért hívtál? - üdvözölt.

- Sziia, csak annyit akarok kérdezni , hogy mikor lesz holnap a próba, mert láttam az üzit.. - hadartam.

- Ja, hogy Niall-lel vagy.. oké.. amúgy holnap reggel 8-kor kezdődik.. - válaszolta megváltozott hangnemben.

- Oké, ennyit akartam... majd beszélünk sziia.. - ráztam le.

- Sziia.. - köszönt el , majd letettük a telefont.

- Na , mikor lesz? - nézett nagy szemekkel rám Niall.

- Holnap reggel 8-kor.. - adtam meg a pontos választ, amit hallottam.

- Olyan korán..akkor nem tudom kipihenni magam az este miatt.. - *szomorkodott* mire én kérdőn meresztettem rá pillantásaim.

- Mi?

- Öhh, hangosan gondolkodtam volna... - pirult kissé el - Igen, este...lesz valami.. - villantotta meg kis perverz mosolyát.

- Kíváncsi vagyok... - mondtam huncut hangon, amire láttam, hogy tetszik neki.

A délutánunk hamar eltelt, mert a szobában sokat viccelődtünk , pihentünk.

~ Estefelé ~

- Én éhes vagyok.. - nyögte ki Niall, miközben felállt az ágyról.

- Hm, rájöttem , hogy én is.. - nevettem.

- Akkor menjünk le... - adtam az ötletet pár perc után - Ja, és remélem még itt van Zayn, mert elfelejtettünk délután szólni neki.. - jutott eszembe, miközben nyitotta az ajtót.

- Tuti itt van még.. - tette hozzá egyszerű gondolatát.

- Akkor én lemegyek, csinálok szendvicset, amíg te bekukkantasz Elena-ékhoz.. - kacsintottam.

- Remélem nem szedi le megint a fejem.. - sóhajtott miközben kijöttünk a szobából.

- Ha kopogsz nem fogja.. - pusziltam meg, majd lesiettem a lépcsőn.

A finom szendvicseket gyorsan elkészítettem, mivel fel tudtam találni magam a konyhában. Gyönyörű egy konyha!

Épp készítettem az asztalra, amikor Niall is sétált le a lépcsőfokokról, de ő már lassabban mint én.

- Na? - néztem fel rá.

- Még itt van, és bevált az ötleted, hogy kopogjak.. - fogta meg a derekam, és közel húzott magához.

- Én mondtam, hogy ezt kell csinálnod.. - tettem hozzá kicsit egoistán, mire elmosolyodott és az ajkaimra nyomott egy szenvedélyes csókot - Ezt hagyjuk az este további részére, és együnk.. - mondtam amikor már levegőre volt szükségem.

Leültünk , és megvacsoráztunk. Mint mindig ,Niall sokkal előbb elfogyasztotta, mint jó magam.

- Milyen volt? - kérdeztem kíváncsian fürkészve arcát, miközben az utolsó falatot nyomtam a számba.

- Nagyon finom.. többször is csinálhatnál nekem ilyet.. - mosolygott.

- Csinálni fogok, nyugi.. - mosolyogtam vissza elégedetten.

- Ezek szerint nálam alszol, ami jó.. mert már elég sötét van... - nézett ki a közelben lévő ablakon.

- Igen nálad alszom, és kölcsönzök fehérneműt Elena-tól.. - bújtam hozzá.

A mosatlant megtisztítottam, majd visszamentünk az emeletre.

- Én akkor kölcsönzök, te menj fürödni.. - ötleteltem.

- Jó ,jó..drágaság.. - nyomott jegyet a homlokomra puha ajkaival, majd eltűnt a szobájában.

Elena ajtajához mentem, majd kopogtam.

- Igen? - hallottam Elena hangját.

- Elena, nem akarlak titeket megzavarni, de kölcsönözhetek, egy fehérneműt? - kérdeztem cuki hangon.

- Talán itt alszol? - jött a kérdésemre a kérdés.

- Igen, mert már elég késő van..

- Ez esetben , tessék itt van.. - nyújtotta ki az ajtón letörölhetetlen mosollyal az arcán.

- Te meg min mosolyogsz? - néztem meghökkenve.

- Semmin, csak örülök, hogy Niall sem lesz egyedül.. - mosolygott tovább.

- Zayn is itt marad, ezek szerint..? - húzogattam a szemöldököm.

- Öhhm.. - köhintett - Igen..

- Értem, na én megyek is, jó éjszakát.. - *köszöntem el* majd visszacsukta az ajtót.

Mire beértem a *mi* szobánkba, Niall már megfürdött, és a takarón feküdt félmeztelen.

- Melyik fehérneműt kaptad? - mosolyodott el , amikor meglátott.

- Majd meglátod.. - pusziltam meg, amikor az ágyhoz mentem - De, most akkor sietek.. - szaladtam a fürdőszobába.

- Látom, már nem fáj a lábad.. - jegyezte meg, amit még hallottam, majd elhúztam a harmonikaajtót.

Lezuhanyoztam, és felvettem az Elena ruháját.

Nem gondoltam volna, hogy ilyen ruhát ad, de ez nagyon jól állt. A felső része hasonlított egy fürdőruha felsőrészéhez , az alsója pedig francia bugyi volt. Mind a kettő fekete színben pompázott, fehér pöttyökkel díszítve.

Miután elhagytam a fürdőt, befeküdtem Niall mellé, aki nem tudott megszólalni, csak engem nézett nagy csillogó kék szemeivel.

- Nagyon jól állnak neked Elena cuccai.. - bökte ki végül - Ezt is én vettem.. - tette még hozzá, egy elégedett mosoly kíséretében.

- Imádom azt az ego fejed.. - csókoltam meg nevetve.

- Nem is ego, csak egy kicsit.. én meg ezt a bombázót.. - csókolt vissza.

- Nem is vagyok az.. - húzódtam hirtelen arrébb.

- Nekem az vagy.. - mosolygott és magához húzott - És az is maradsz.. - puszilta meg a homlokom.

Ránéztem és csak szélesre húztam a szám mert láttam , hogy a hajamat szagolgatja.

- Niall....jó illata van a hajamnak? - tört ki belőlem a nevetés.

- Igen, jó illata van.. - kezdte el fogdosni - És milyen jó tapintása van.. - csillant fel a szeme.

Imádom, ha a hajamat piszkálják , így hagytam, hogy birizgálja. Miközben ő a hajammal volt elfoglalva, én megnéztem a telefonomon, hogy mennyi az idő.

- Már 11 óra? - csodálkoztam el.

- Tényleg? - nézett kérdőn.

- Tényleg, nézd.. - mutattam a telefonomon az időt, amin a háttérkép egy One Direction-os kép volt.

- Add ide a telefonod.. - pillogtatott cuki szemekkel.

- Tessék.. - adtam oda neki - Mit szeretnél pontosan vele csinálni? - néztem alaposan végig arcán.

- Gyere ide.. - ölelt át - És most mosolyogj.. - mondta már mosolyogva, és már el is készítette a képet.

- Este 11kor még csináljunk fényképet fehérneműbe.. ennél okosabb ötleted nincs esetleg? - durcáskodtam kicsit.

- Ez a legjobb, úgyis csak háttérkép lesz a telefonodon, amúgy nézd milyen cukik vagyunk. - mutatta a képet, amin tényleg aranyosak voltunk.

Be is állította nekem, és lerakta az éjjeliszekrényre.

- És most ..... - tartott egy kis hatásszünetet - Most jön az, amit mondtam.. - kezdett el apró csókokkal bombázni a nyakamon, amitől mindig kiráz a hideg.

- Most, most.. - dadogtam - Azt akarod, amire gondolok? - nyögtem fel egy kicsit.

- Attól függ mire gondolsz.. - mosolygott kissé perverzen , majd felém került, és folytatta amit elkezdett.

Élveztem, mégis tudtam, hogy mire készül, de ez nem lehetséges.

- Niall, ezt nem lehet.. - toltam el egy kicsit magamtól.

- Miért? - pillantott szemeimbe kérdő tekintetével.

- Mert, nem.. - válaszoltam határozottan, amikor leszállt rólam.

- Nem akarod? Azt megérteném.. - körözött a hasamon ujjával.

- Nem erről van szó.. hanem, hogy én nem vagyok felnőtt.. - fordultam ellenkező irányba.

- Értem már... te félsz, hogy amíg nem vagy felnőtt nem lehet ezt.. - okoskodott.

- Igen..Én félek ettől az egésztől.. - fordultam vele szembe.

- Milyen egészre gondolsz pontosan? - fordult ő is velem szembe.

- Öhh.. - kezdtem a takarót piszkálni pirultan - A..a....szeretkezéstől.. - böktem végül ki.

- És miért félsz tőle? - kérdezett tovább, amitől még jobban vörösödtem.

- Felcsaptál pszichológusnak? - kérdeztem vissza nevetve.

- Ne terelj.. - kérte.

- Azért félek , mert nem tudom milyen érzés, ennyi.. - válaszoltam határozottan, de paprika vörös arccal - Válthatnánk témát?

- Figyelj, velem nem kell félned semmitől, bennem megbízhatsz.. és én vigyázni fogok amikor te készen állsz a dologra.. - fogta meg a kezem.

- Köszönöm, ez kedves tőled... - mosolyogtam letörölhetetlen mosolyommal.

- Mindent megteszek azért a személyért, akit szeretek.. - puszilta meg ajkaimat.

- Szeretlek Niall.. - bújtam hozzá.

- Én is téged Belle...

Pár perc ölelkezés után éreztem, hogy nagyon szomjas vagyok.

- Niall, én gyors lemegyek inni, mert gyümölcslére vagyok szomjas.. - keltem ki karjaiból.

- Menj csak, de siess..

Mivel siettem, ezért az utolsó lépcsőfokon, majdnem leestem , így egy kicsit zajosabb voltam, de nem vették észre. Egy kis almalevet öntöttem magamnak, és meg is ittam egy pohárral, majd sietve ugrálgattam a sötétben a lépcsőfokokon, most a legfelső lépcsőfokon botlottam majdnem meg és nem sok kellett volna, hogy megöleljem megint a padlót.

Végül vissza tudtam térni balesetmentesen, ahonnan elindultam.

- Te zajongtál lent? - nevetett fel Niall.

- Nem, nem én voltam, hanem egy óriás dinó van a konyhában....amúgy igen én voltam, véletlen megcsúsztam és majdnem elestem.. - kezdtem én is nevetni magamon.

Ekkor jött egy üzenetem, amit mind a ketten egyszerre akartunk megnézni Niall-el.